Debrecen polgármesterének nincs semmilyen doktori címe, bár ezt többen másként gondolják.

Legelőször szögezzük le: tudomásunk szerint Kósa Lajos soha nem mondta azt, hogy ő bármiféle doktori címmel rendelkezne. Nem is lehet neki, hiszen lezárt, befejezett, államvizsgával megkoronázott felsőfokú végzettsége sincs, és polgármesteri (Fidesz országos alelnöki, országgyűlési képviselői, korcsolyaszövetségi elnöki stb.) tisztségéhez nincs is szükség egyetemi vagy főiskolai diplomára - írja a vagy.hu.

Most, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök tudományos munkássága, doktori címe egyre többeket foglalkoztat szerte a világon, a debreceni online újság szeretné felhívni a figyelmet arra a – világhálón is számos helyen megtalálható – pontatlanságra, miszerint a politikus Kósa Lajos doktor lenne.

A hír6.hu online újság például rendszeresen annak titulálja régebbi és egészen friss cikkeiben is, legutóbb például 2 hónapja. Magasabb és még magasabb helyen is úgy vélik többen, hogy ilyen jelentős politikus, mint Kósa Lajos, csak doktor lehet. A kormányzati portálon is odagondolták, majd odaírták neki. A Nemzeti Audiovizuális Archívum pedig szolgaian követte a Duna Televízió feliratozóit.

Folytatás további példákkal a vagy.hu oldalain.

Eredetileg szó sem volt jótékonysági célról, ám az Operaház előtti fővárosi tüntetés és egy debreceni demonstráció híre a báli hagyomány gazdagítására késztette a szervezőket Debrecenben, a Város Bálján.
Ideiglenes lefüggönyözték a mulatozás helyszínéül szolgáló konferencia-központ bejárati portáljának üvegfelületeit, hogy az egyszerű nép ne kukkanthasson be még csak az előcsarnokba sem – írja a vagy.hu beszámolója Kósa Lajos polgármester szezonnyitó báljáról.
A Kósa-érához kötődő városi báloknak korábban nem nagyon voltak jótékonykodó célzatai, ez új momentum az idén. A jelek szerint a mostani bálra sem terveztek ilyen missziót, a díszes meghívóban például szó sincs róla. A jótékony elem – a debreceni gyermekklinika támogatása – először egy héttel a bál előtt kapott nyilvánosságot Papp László alpolgármester sajtótájékoztatóján. Mindenképpen szükség volt olyan üzenetre, ami némileg jobb színben tünteti fel a rendezvényt, ami kétségtelenül csak az igen tehetősek szórakozási lehetősége. Különösen kényes kérdéssé vált ez mostanság, mikor súlyos gazdasági válság, a középosztály tömegeinek leszakadása, csökkenni nem akaró munkanélküliség és mérhetetlen eladósodottság roppantja az országot, a várost, s amikor a politika szavakban takarékosságot és mértéktartást hirdet, miközben a városvezető elit ismét fényes bált rendez magának, mintha semmi nem történt volna az előző évekhez képest – tehát a bálhoz kötődő hivatalos kommunikációnak marketing szempontból valamilyen módon „szelídítenie” kellett a rendezvényt.
A jótékony cél kitalálásának közvetlen oka feltehetően a január másodikai budapesti, az Operaház előtti tüntetés volt, illetve az ezután, január harmadikán a Facebookon felröppenő hír, miszerint a debreceni városbálhoz kapcsolódva is lesz valamiféle megmozdulás. Az FB-n a következő szöveg volt olvasható: „A Város (Kósa Lajos) Bálja január 14-én szombaton lesz a Kölcsey Központban. Elkezdődött a bejárathoz tervezett tüntetés szervezése. A flancos városbál ellen demonstrálók az elszegényedő debreceniekre kívánják felhívni a cívisváros gazdagjainak figyelmét. A demonstráció szervezői állítólag arra is készülnek, hogy nyilvánosságra hozzák a résztvevők listáját. (Belépő: 18 ezer forint/fő.)” Ennyi, nem több, s erről az állítólagos kezdeményezésről a továbbiakban más információ nem is látott napvilágot, a szervezkedésnek egyéb nyoma nincs a világhálón, kitalálóinak kiléte a nyilvánosság előtt ismeretlen; és nem is volt semmiféle demonstráció tegnap este. Mindezt előzetesen nem tudhatta sem a városvezetés, sem a média.
A debreceni városháza a bál előtt egy nappal kiadott egy sajtóközleményt is, amiben előre visszautasította azokat a politikai támadásokat, amelyek csak órákkal később hangzottak el.
További részletek és képgaléria a vagy.hu oldalain.

Az elmúlt három hónapban több olyan döntést is hozott Hajdúszoboszló képviselő-testülete, melyekről említést sem tett a városi tévé és újság. Pedig a sokszínű és hiteles tájékoztatás lenne az elsődleges feladata a közpénzből fenntartott helyi médiának.

A Szoboszlói Hírek független online újság szerint a városi média jellemzői: „Semmi gondolkodás, netán kényelmetlen kérdések, az oknyomozásról pedig nem is hallottak. Sokak szerint hangosbemondó vagy inkább faliújság szerepet töltenek be, de ehhez nem feltétlen kell fenntartani ilyen ínséges időkben két szerkesztőséget több tízmillió forintért.”

A szoboszlói városi televízió főszerkesztője „egy hűséges pártkatona. Ezt azzal is bebizonyította, hogy helyettesének kiválasztotta a Fidesz kis üdvöskéjét, Majoros Petronellát. Jól tudnak együtt dolgozni, mindkettőjük erkölcsi és etikai normájába belefér, hogy a képviselőnő szerkeszti az adást és irányítja a napi munkát, „veszi fel” az új dolgozókat. Ezek a dolgok a képviselő-testületi ülésen is elhangzottak, de a hajdúszoboszlói Fidesz elnöke, Kocsis Róbert hősiesen megvédte a főszerkesztő urat, és megnyugtatott mindenkit, hogy minden rendben van. Közpénzből Fidesz-sajtót kell csinálni.”

További részletek a Szoboszlói Hírek oldalain.

Az elmúlt hétvégén hazaköltözött Pécsre Bretter Zoltán egykori SZDSZ-es országgyűlési- majd önkormányzati képviselő, aki 2008-ban került a bukaresti Magyar Kulturális Intézet élére.

A volt politikust Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója mentette fel, miután élt a külszolgálatról szóló törvény azon opciójával, amely szerint egy intézetvezető abban az évben visszahívható, amelyik évben lejár a mandátuma. Bretter Pécsett visszatér az egyetemi katedrára és nem kíván szerepet vállalni a közéletben – írja a Pécsi Újság.
Nem érte váratlanul felmentése a korábban a Pécsi Tudományegyetem politológia tanszékén oktató Bretter Zoltánt, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet január 6-ig - ám mandátuma szerint 2012 őszéig - regnáló igazgatóját. Elmondása szerint tavaly május óta feszült volt a viszony az általa vezetett intézet és a magyar kultúra külhoni bemutatását és megismertetését koordináló szervezet, a Balassi Bálint Intézet között.
„A tavalyi esztendő során több olyan esemény is történt az intézet háza táján, amelyek sorba állítva elég határozottan kirajzolták", hogy őrá már nincs szükség Bukarestben – mondta Bretter. Egyik példaként említette, hogy a a 2011-ben a soros magyar EU-elnökség programjaira elnyert tízmillió forintnak csak a felét költhette el, megnehezítve, hogy az EU-elnökség romániai megjelenését kellőképpen meg tudják szervezni.

A teljes cikk a Pécsi Újság oldalain olvasható.

Pragmatikus alapon bármi módosítható? Többféle módon is értelmezhető a homályos nyilatkozat.

Nyilván nem a Debrecenből Budapestre ívelt államtitkár, és nyilván nem a HírTV-ben szivárogtatja ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök további sorsáról is lehet tárgyalni. Mégis elgondolkodtató az, amiről és ahogyan a Kontraszt című műsorban beszélt tegnap – a Kósa Lajos emberének tartott – Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár – írja a vagy.hu.
Hosszú hallgatás után mostanság újra a nyilvánosság elé lépett Kovács Zoltán, aki politikai pályafutását debreceni fideszes önkormányzati képviselőként kezdte, Kósa Lajos mellett dolgozott debreceni önkormányzati kommunikációs tanácsnokként, majd a Fidesz 2010-es országgyűlési választási győzelme után a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba emelkedett kormányzati kommunikációért felelős államtitkári tisztségbe. Kovács tegnapi nyilatkozatának több elemét idézgette a mai sajtó, az alábbi momentumra azonban nem tértek ki.

HírTV: Az utóbbi időben olyan véleményeket is lehet már hallani, hogy Orbán Viktor fejét követelik. Hogy akkor lesz csak megállapodás, ha valahogy Orbán Viktor távozik.

Kovács Zoltán: Az utóbbi időben mindenféléket lehet hallani. Én azt gondolom, hogy ez a típusú, alapvetően érzelmileg fűtött, politikailag motivált vita, amelyik kialakult, biztosan nem tartható fenn sokáig. (…) Amennyiben vitás kérdések vannak, és amennyiben valamiről, bármiről bebizonyosodik, hogy módosítani kell rajta, természetesen ugyanúgy, ahogy a médiatörvény esetében is, pragmatikus alapokon lehet ezt megtenni.

A teljes cikk a vagy.hu oldalain olvasható.

A városi és a megyei elit tagjai kaptak hideget-meleget attól a mintegy 250 embertől, akiknek nem tetszik a rendszer, és ennek Szombathelyen adtak hangot a vasi megyebál helyszíne előtt.

Igencsak kontrasztos volt az idei megyebál: miközben a vasi elit megadta a módját a mulatságnak, addig 350-en álltak sorba az MSZP-s képviselők által osztott ételért. A VÉSZ pedig demonstrált a megyei vagyon államosítása és a demokratikus rendszer lebontása ellen - tudósít a Nyugat.hu.

Az MSZP két városi képviselője jóvoltából, a szombathelyi MSZP és a roma kisebbségi önkormányzat szervezésében 350 rászoruló juthatott meleg ételhez a parkoló bejáratánál.

Amíg az ételosztásnál az öröm és a hála jeleit láttuk a csendben várakozókon, addig nem sokkal arrébb már korántsem volt ennyire szolid a hangulat. Az ételosztástól teljesen függetlenül ugyanis a 2011 októberében létrehozott, 33 szervezetet tömörítő Vasi Érdekvédők Szövetsége (VÉSZ), a Vas Megyei Szolidaritás Mozgalom és több civil szervezet demonstrált a megyei vagyon államosítása, valamint a demokratikus intézményrendszer lebontása ellen. A tiltakozók rendesen felkészültek: síppal, dobbal, nagy hangerővel, no meg táblákkal érkeztek.

Kaptak a fejükre rendesen a bálba gyalogosan vagy taxival érkezők: a tiltakozók ugyanis egyesével fütyültek ki minden vendéget, legalábbis azokat, akik nem hátulról sompolyogtak be az étterembe. Puskás polgármestert például nemes egyszerűséggel „lehülyézte” a tömeg, ám a megyeszékhely első embere csak boldogan integetett...

Részletes beszámoló sok képpel a Nyugat.hu oldalain.

Az Állami Számvevőszék két ütemben, októberben és novemberben ellenőrizte a statisztikai mintavétellel kiválasztott 63 városi önkormányzat pénzügyi helyzetét. Esztergomban a vizsgálat sikertelen volt. Az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése miatt az ÁSZ szabálysértési eljárást indított Tétényi Éva polgármester ellen. Tétényi szerint a vagyonkezelő holding, a Strigonium hibázott.

Az ellenőrzést végző ÁSZ honlapján a következőket találjuk:

"Egy önkormányzat - Esztergom város - esetében nem volt mód a helyszíni ellenőrzés megtartására. A polgármester ugyanis az ellenőrzést megalapozó tanúsítványokat sem az eredeti, 2011. szeptember 30-i, sem a módosított, 2011. október 31-i határidőre nem küldte meg. Ezáltal az adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségét megszegte. Az ÁSZ a vonatkozó jogszabály alapján szabálysértési eljárást kezdeményezett a polgármester ellen."

A Szeretgom kérdésére Tétényi Éva a következő válaszlevelet küldte:

Az Esztergom Város Önkormányzatánál tavaly év végén tartott Állami Számvevőszéki vizsgálattal kapcsolatban közlöm, hogy az ÁSZ által kiadott közleményt két levél előzte meg. Az elsőben (2011. december 21.) az Pm Hivatal pénzügyi osztálya jelezte az ÁSZ felé, hogy hogy az ügyfélkapun keresztül megküldött tanúsítványokat azért nem tudta az önkormányzat hiánytalanul kitölteni, mert a Strigonium Zrt. a megadott határidőre nem adta meg az adatokat. A második levélben (2011.december 24.) erre válaszul  az ÁSZ közölte, hogy "pénzügyi osztály aláírással érkezett levelükre válaszolva tájékoztatom Polgármester asszonyt, hogy az országos adatokat tartalmazó jelentésünkben jelezni fogjuk a megfelelő résznél, hogy Esztergom Város Önkormányzatának adatait - adatszolgáltatás híján - nem tartalmazza".

További részletek a Szeretgom oldalain.

Habis László polgármester politikai nyomásra képlékennyé, politikai klímaváltozásra ingataggá válik.

Nem lenne fair, ha Habis László (Fidesz) egri  polgármestert Könnyűkezű Zsigmondhoz, a felvidéki várak elzálogosítójához hasonlítanánk. Mindazonáltal tény, hogy az óév utolsó napjaiban még sürgősséggel felhatalmazást kért a város közgyűlésétől arra, hogy zálogba adhassa a strandot, a zsinagógát, a Polgármesteri Hivatal egyik épületét és a volt 12-es iskola ingatlanait. Mindez azért kell, mert 1,8 milliárdos hitelfelvételt tervezett a város, amit sehogyan sem akarnak a bankok fedezet nélkül adni, de még fedezettel se nagyon. Sürgősséggel még egy 1,3 milliárdos hitel megállapodás jóváhagyását is kérte – írja az Egri Szín.

A hitel persze nem öncélú, hanem úgymond fejlesztési. Habis László amúgy a kirívóan ésszerű, óvatos gazdálkodást folytató polgármesterek közé tartozik. A városüzemeltetés fegyelmezettsége, a polgármester környezetében lévő gazdasági és pénzügyi szakemberek felelős kiválasztása, megtartása a rendszerváltás óta erénye Egernek, és ennek egyik záloga húsz évig Habis volt.

Persze „ésszerűsége” határait már tologatta néhányszor, hiszen nem egyszer árulta el a józan észt egy kis politikai vircsaftért. Gondoljunk csak az uszodára, amit jelenlegi formájában végig ellenzett, aztán egy Deutsch Tamás nevű végzős egyetemistával való beszélgetés után megvilágosodva, mégis áldását adta a kétségkívül érdekes, ám funkcionálisan és gazdaságilag agyrém beruházásra. Vagy manapság, a meglévőnél kevesebb parkolót kínáló otromba, piac melletti parkolóház gyanús áterőltetése, az Agóra nevű fantom projektbe öntött tervezési és tanulmány tízmilliók eltapsolása nélkülözi a higgadt mérlegelésnek még a látszatát is. Habis politikai nyomásra képlékennyé, politikai klímaváltozásra ingataggá válik. Ez jelenti a legnagyobb kockázatot most Egerre nézve, mert a tapasztalatok szerint polgármesterünk üzemeltetni felelősen tud, de a fejlesztésekben kicsit szétszórt. Pedig most fejlesztésekre kér pénzt az egri polgároktól. Ráadásul olyan fejlesztésekre, amelyek nem beruházások a jövőbe, hanem pénzköltések a mában. Lovas szobor áthelyezés, homlokzat felújítás, díszburkolás stb. Aki azt gondolja, hogy az egri turistaforgalom azért csökkent látványosan, mert látogatóink kiborultak a lovas szobor helyszíne miatt vagy a ripityára tört Dobó-téri díszburkolat láttán menekültek el, az valószínűleg téved. Ezek fontos dolgok, de nem gondjaink fundamentumai, nem ok arra, hogy az Európai Unió pénzét, és a kevéske – hitelből megszerezhető önerőnket – ebbe pumpáljuk.

További részletek itt olvashatók.

Tessely Zoltán kormánypárti országgyűlési képviselő, Bicske polgármestere dalra fakadt a város hivatalos honlapján.

Karácsony és a közelgő új esztendő alkalmából Bicske városának első embere is megosztotta magvas gondolatait és szívből jövő jókívánságait a néppel a település hivatalos honlapján közel húsz percben. A videó a 17. perctől válik igazán egyedivé, amikor némi szabadkozás után Tessely Zoltán dalra fakad. A kivételes aktusra a Bicskei Szó irányította a figyelmünket.

Miféle komikus hatású utánzás szándékával láncolták össze magukat az ellenzéki képviselők?

Debrecen polgármestere vicces fickó hírében áll szerte az országban. Kedvenc szórakozása, hogy megnevetteti azokat, akik tudják, hogy nevetniük kell, amikor neki az a szándéka, hogy nevettessen. Tegnap például egy régi tűzoltósisakban jelent meg Debrecen Megyei Jogú Város közgyűlésének ülésén, és ezen egyaránt jól mulatott ő is meg a debreceni Fidesz-frakció is. Meg a helyi önkormányzati média is, amelyik nem rest jópofa emberként megmutatni a polgármestert - olvasható a vagy.hu jegyzetében.

A mókáskedvű Kósa Lajosnak az LMP Parlament melletti pénteki demonstrációjáról, a hozzájuk csatlakozó baloldali képviselők fellépéséről és a határozott rendőrségi intézkedésről is vicces dolgok jutottak eszébe, amikor az események után melegében sajtótájékoztatót tartott a kormányzó párt ügyvezető alelnökeként. A Fidesz honlapjának beszámolója szerint Kósa a tiltakozó akciót politikai paródiának minősítette, mint mondta, „a demokrácia védelmében az az év végi verseny bontakozott ki, hogy ki tudja magát hamarabb letartóztatni”.

Hagyjuk most a történelmi előzmények felsorolását az eredeti, rendszerváltó Fidesz radikalizmusától az Orbán Viktor irányította Kossuth téri kordonbontásig, hosszú lenne a szembesítő érvelés, maradjunk csak a Kósa-féle műfaji meghatározásnál! „Politikai paródia”. Mi is a paródia? Tudós lexikonok szerint a paródia (görög paródeo 'dalt gúnyosan, eltorzítva előadni') valamely jól ismert mű, műfaj vagy stílus gunyoros, komikus hatású utánzása, célja a komikus hatás kiváltása, a nevettetés. Szerzője valamely mű formai jegyeit utánozza, annak tartalmától elválasztva. A stílust megfosztja funkciójától, rámutat jellegzetességeire, így kelt nevetést. Stb, stb. Ha tehát paródia az, amit a parlamenti ellenzék egy része művelt, akkor Kósa szerint minek lehet a paródiája? Miféle komikus hatású utánzás szándékával láncolták össze magukat az ellenzéki képviselők? Vagy tán a rendőrség ténykedését tekinti Kósa nevettetőnek? Nem értjük.

Bár meglehet, a debreceni polgármester és országos pártalelnök nem is paródiát mondott, hosszú ó-val, hanem parodiát, röviddel, és akkor már teljesen más a helyzet. A parodia ugyanis a valódi kaktuszok (Cactaceae) Notocacteae nemzetségcsoportjának egyik fajgazdag dél-amerikai nemzetsége. Kisebb termetű ugyan, de szabályos alakú, látványos tövisdíszű kaktusz. Szúr. Kellemetlen.

A teljes írás itt olvasható.